Kérdezem én a Mikulást
Mikulás, te kedves öreg Mikulás, hááát mondd meg nékem,hogy hol van a te otthonod?
Mikulás,M
ikulás bácsi megmutatod nékem házadat?
Mikulás,Mikulás te a gyerekek kedvence, jó szívednek jóságát, kincsét angyalok adták?
Mikulás,te nagy szakállú Mikulás,a fehér szakálladat az időtlen idők vas foga táplálja?
Mikulás, Mikulás piros subádat a zimankó ellen, ügyes kezű Manócskák varrták?
Gyere gyermekem ülj ide az ölembe és most jól figyelj,elmesélem én te néked,hogy ki is vagyok én,honnan érkeztem meg te hozzád.
Én vagyok a Télapó
Hol fenyvesek közt kacskaringós utak vezetének föl a magas hegyekbe,ott vagyon az én otthonom.
Erdő mélyén megpillanthatod hajlékom,ahol hó födte farakás,ott áll az én házikóm.
Szívem jóságát gyermekét szerető szülők adták,kincsét mosolyuk táplálták
Szakállamat mese ország tündérei szőtték,deresre a végtelen életem festette.
Piros subám szorgos kezű felnőtt szerető szívek varrták,zimankó ellen melegít gyermekek angyali tekintete.
Szánón siklók én szélsebesen hozzátok. Csengős szánom tüzes rénszarvasok húzzák a végtelen utakon,hó födte mezőkön. Fogatom szelek szárnyán repül a csillagok közt.
Puttonyom az emberek lelke,kincsét szorgos kezek alkották,kis csizmácskádba így teszem én te néked.
Horváth Tünde
Szerzői és minden jog fenntartva
Megosztható változtatás
nélkül, mindennemű egyéb
felhasználása engedélyköteles
Mikulás,Mikulás te a gyerekek kedvence, jó szívednek jóságát, kincsét angyalok adták?
Mikulás,te nagy szakállú Mikulás,a fehér szakálladat az időtlen idők vas foga táplálja?
Mikulás, Mikulás piros subádat a zimankó ellen, ügyes kezű Manócskák varrták?
Gyere gyermekem ülj ide az ölembe és most jól figyelj,elmesélem én te néked,hogy ki is vagyok én,honnan érkeztem meg te hozzád.
Én vagyok a Télapó
Hol fenyvesek közt kacskaringós utak vezetének föl a magas hegyekbe,ott vagyon az én otthonom.
Erdő mélyén megpillanthatod hajlékom,ahol hó födte farakás,ott áll az én házikóm.
Szívem jóságát gyermekét szerető szülők adták,kincsét mosolyuk táplálták
Szakállamat mese ország tündérei szőtték,deresre a végtelen életem festette.
Piros subám szorgos kezű felnőtt szerető szívek varrták,zimankó ellen melegít gyermekek angyali tekintete.
Szánón siklók én szélsebesen hozzátok. Csengős szánom tüzes rénszarvasok húzzák a végtelen utakon,hó födte mezőkön. Fogatom szelek szárnyán repül a csillagok közt.
Puttonyom az emberek lelke,kincsét szorgos kezek alkották,kis csizmácskádba így teszem én te néked.
Horváth Tünde
Szerzői és minden jog fenntartva
Megosztható változtatás
nélkül, mindennemű egyéb
felhasználása engedélyköteles
