Már hallottam a messzi távolból.....közeledett és közeledett....vártam....talán....tudtam....igen....mégis mikor felkért egy táncra.....menekültem....éreztem halálos szorítását testemen....a visító harsona,torz hangjaiba öltöztetett ütései darabokra szaggattak...testem minden porcikáját kékre festve....éreztem a szagot....a halál szagát....éreztem az ajkamon a vér ízét....a pokoli táncban....testem rongyként csapódott ebben a fájdalom kéjes táncában...és csapódott...és csapódott....nem,nem emlékeztem akkor,és ott én e tánc ízére....a kínzó fájdalom,balzsamként óvta a tudatom....a halál istenének keringőjének véres késére....csak láttam....érzések fekete ruhájában....minden olyan gyorsnak tűnt elmémben,a testemet kínzó halál démonának pokoli táncot járó óráinak lassúságában....mikor vége lett,már nem hittem hogy vége....elmém az angyalok táncát kezdték el járni....a lelkem hisz hozzájuk szállt imáért.....most már tudom,hogy a gonosz lelkek is mindig vissza térnek....csak egy táncra...ez is csak egy tánc volt....
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése