Egyesül vele a lét ellentéte, s
Engem gyötör e két hang
Ez olyat kér,amit nem bírok én sem
az meg csekély kérésem megtagadja
Ki mindenemből kiforgat..a barátom
ki megvet,mindenem annak ajánlom
A sérthetetlent halálra sértem
Azért sírok ki sosem volt a hívem
ki értem könnyezik,azt ki nem állom....
(Tünde Scharlotte Takács)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése