Nagypéntek a keresztény felekezetek szerint a húsvét előtti péntek. Ezen a napon az egyházakban nincs szentmise, csak szertartás van. Nagypénteken emlékeznek meg a keresztény kultúrában Jézus Krisztus kereszthaláláról. Ez a nap Jézus szenvedésének, halálának és temetésének napja, az evangéliumokban.
Nagypéntek a katolikus hívők számára a legszomorúbb, legdrámaibb nap az évben.
A nagypénteki szertartás kezdetén a templom "feldúlt" állapotban van és kopár: nincsenek díszek az oltárokon, terítő sem - vagy felhajtott szélekkel. Az a szekrény, ahol az oltári szentséget őrizni szokták - ezt egy kis piros lámpa szokta jelezni manapság - üres. Jézus úgymond nincs a szokott helyén. Az elmúlt napi áldozás - ostyaosztás - maradékát őrző kelyhet a templom egyik félreeső oltárán tartják, ahova előző este a mise végén vitték.
A pap és a szertartás segítői piros ruhában és néma csendben bevonulnak és az oltár előtt leborulnak, a pap általában arccal a földre fekszik, a hívők letérdelnek, és pár percig mindenki magában imádkozik. Ezek után felolvasnak néhány részletet a Bibliából, amely Jézus szenvedését előre megjövendölte, illetve utólag elmagyarázza. Majd következik Jézus szenvedéstörténetének felolvasása János evangéliumából
Pár ima után - melyben több részletben gyakorlatilag az egész világért imádkoznak a hívők, a nemvallásosokat is beleértve - következik a kereszthódolat. Ünnepélyes menetben, énekkel kísérve behozzák a keresztet, majd minden hívő egymás után sorban térdet hajt előtte. Közben különböző énekek hangzanak el. Általában ez a leghosszabb része a szertartásnak
A kereszthódolat végén áldozás van: akárcsak a normál misén, ekkor is kapnak ostyát a hívek, de kizárólag a tegnapi maradékból. Ez azért fontos, mert a normál mise során történik meg az úgynevezett átváltoztatás: amikor a "sima" ostyából Jézus teste lesz. Ez az átváltoztatás kimarad a nagypénteki szertartásból.
Az áldozás után a maradék ostyát megint nem a szokásos helyre viszik, hanem egy mellékoltárra. Ezzel a hivatalos szertartásnak vége
Ezen a napon szigorú böjtöt kell tartani. Csupán háromszor lehet étkezni, egyszer jóllakni. Hús fogyasztása tilos. A böjt alól természetesen felmentést kapnak a gyerekek, a betegek, a terhesek és a fizikai munkát végzők - akik nem tudnák étel nélkül ellátni a feladatukat. A hívők ezen a napon próbálnak minél nagyobb csendet tartani, befelé fordulni. Például nem hallgatnak zenét, rádiót, nem ülnek net mellé. Sok háztartásban ilyenkor fordul célegyenesbe a nagytakarítás.
Összeállította: Horváth Tünde
Megosztható változtatás
nélkül...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése