Édesanyám
Te vagy, ki az életet adtad nekem,s ha kell az életed adod értem.
Te vagy, kinek jóságos szívedből,a bölcs elméddel a leckéket adtad arra,hogy hogyan kell élnem.
Te vagy ,kinek életem során óvó tekinteted fénylik én reám,mint az éjszakai égbolt megannyi kis csillaga.
Te vagy, ki lelkeddel betakartál és melegítettél,az életem rideg napjain.
Te vagy, ki terheimet a vállamról átvetted válladra,szerető szíved dobbanásaiban.
Te vagy, ki lelkem sebeit simogattad szerető szavaiddal,mikor az élet belém mart.
Te vagy, kit ha nem is akartam én, de megbántottalak, némán, könnyek nélkül zokogtál, kebeledre ölelve engemet.
Te vagy, kinek ajakáról vádló szavak soha nem hangzottak el, bármi rosszak is voltak lépteim.
Te vagy, akinek a lelkének a legdrágább lelki kincse én vagyok drága jó Édesanyám.
Te vagy, az életem, a létem, az egész létezésem őrző Angyala, védő Szentje,ezért kérlek én jó Istenem,hogy minden földi és égi áldás,az én szerető drága jó Édesanyám lelkére szálljon
Horváth Tünde
Szerzői és minden jog fenntartva
Megosztható változtatás
nélkül, mindennemű egyéb
felhasználása engedélyköteles
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése