Szenvedélyem viharában

Szenvedélyem viharában

Horváth Tünde szerzői-írói oldala (Jegyzetek) ekkor: 2013. június 17., 19:05

Csak néztelek némán,sóhajom szinte robajként tört fel e csendben, s tomboló viharként, üvöltő vad orkán erejével repült a vad szelek szárnyán feléd.A lágy fuvallatok mint homok szemet kapták fel a szerelem pillanatait, a szenvedély könnyet csalván szemembe, a szívemet ziháló oly édes mámor lengte be,s a vad tajtékzó hullámaiban fürdetve testemet, éreztelek az érzés vakítóan vadító pillanataiban.Véremben a szikra tomboló lángként csapott fel, vihar által szított tűzként égetted testemet,a láz tüzeként ölembe érkezvén meg a zabolázatlanul tomboló: "vágy eső" Agyamba feltódult még a tudat utolsó tiszta szikrája,.itt és most egyetlen pillanatba forrván össze az órák időtlen idejében,az EGYETLEN VAGY AMIÉRT LÉLEGZEK....: a vágyad folyékony lávaként érintsen, ajkaid hűsítő csókjaival frissitve testem minden zeg-zúgós ívét és hajlatát. Mélyen érezlek....Ég és Föld között lebegek, ájultan a gyönyöröket adó ölelő karjaidban. Csak Te vagy már,és MOST már lávaként folysz végig testemen. Érintésed balzsamként bevonva minden porcikám, sejtjeimnek illatozó lélegzetet adván,a Te máglyád tűzén,tomboló viharod,hűsítő cseppjeiben pihenek meg, a vadítóan elégető búja vágy tűzében,a szenvedélyed mennybe repítő érzésében.

Horváth Tünde
Szerzői és minden jog fenntartva
Megosztható változtatás
nélkül, mindennemű egyéb
felhasználása engedélyköteles