Észrevettétek-e, hogy a szeretet csend ?
Amikor fogjuk a másik kezét,vagy szeretettel nézünk egy gyermekre,
vagy amikor magunkba fogadjuk egy este szépségét ? ..... a legszebb csend, mely a lelket átjárja...
(Tünde Scharlotte Takács)
A gyűlölet amikor a múltamra marad,új életem táncra perdül
A fák,a vizek,a tétova szél,a rétek virágai ölelik körbe lángoló szívemet, de már a szeretet lángja tombol szívem hajlékában. Tudod ez az,amikor még a kősziklákból is víz fakad, ez,az,mikor a néma hegyoldalak dúdolni kezdik,az élet...az életem...az életünk nász táncát
( Tünde Scharlotte Takács)
...a csend az Ő hangja...a csend érintése,az Ő simogatása...a csend érzése,az Ő érzése lelkemben...a csend tova szállása...a lépteim ölelő karjaiba...a csend csendesen suhogó szárnyán...
(Tünde Scharlotte Takács)
Az ÚT...nincs eleje és nincs vége...pihenőhelyek,állomások,célállomások színes kavalkádja...az út mindig csak előre visz...nem,nem tudsz egy úton másként haladni...megfordulhatsz,balra térhetsz és jobbra...de mindig csak előre tudsz menni.... .))))))))
(Tünde Scharlotte Takács)
...a szeretetre születtem...a szeretet mozgatja a napot,minden csillagot,táplálja a földi életet,érezteti a víz lágy simogatását..a homokszemek lágy, szinte leheletnyi masszirózását..érzem a létezést,mely annyi mint szeretni,s ez a világ csúcsa és vége,ez a hegytető, ez a tenger mélysége ez a királyi szék,itt ül a SZERETET CSENDES KIRÁLYA
( Tünde Scharlotte Takács)
...elmerülők a sötétségtől átitatott búja vágyak,mámorítóan szépséges élvezetében...kínzoan, már már megrészegítően szép és gyönyörű...aztán felkel a nap,s minden olyan tiszta lesz...elilan az érzés,nem-nem emlékszek a sötétségre..boldogan folytatom utam a megtisztulásban..
(Tünde Scharlotte Takács)
Három ige: szeretni,szenvedni,tudni...hmmm...vajon léteznek egymás nélkül...????....csak a jóságos szeretet üdvőzit...a többi tudás nélküli...a szenvedés
(Tünde Scharlotte Takács)
Ha azért sírsz,mert lement a nap...könnyeid miatt nem fogod látni a csillagokat…
(Tünde Scharlotte Takács)
Az élet mindig megy tovább,bármi is történjen....a pokol táncát járva....vagy....a mennyek országában angyali szívek között....de...mindig megy tovább
(Tünde Scharlotte Takács)
A bölcs ember....minden rajtaütés ellen fel van vértezve....éber....nem hátrál meg....akár a szegénység....akár a gyász....akár a gyalázat....akár a fájdalom....intéz támadást a lélek megsemmisítésére....hiszen nincsenek a lélek számára olyan körülmények,amelyek közt a bölcsesség meg ne nyílvánulna
A tisztelet nem bizonyos mennyiségű illemszabály megtanulásából és elismeréséből jön létre,hanem ezeket megelőzve a szívben egy gyengéd,szeretet teljes érzésnek kell lennie
(Tünde Scharlotte Takács)
Mi a szeretet? A BOLDOGSÁG....mégis mitől félünk leginkább?? a szeretettől....mert tudjuk,hogy ez tud a leffájóbb lenni az életben (Tünde Scharlotte Takács)
A barátságomat adom Neked,csordulásig telt szívemmel,de Neked kell tudnod szomjas szivacsnak lenni,hogy a csordultig telt szívemet magadba szívhasd (Tünde Charlotte Takács)
Semmi sincs olyan szép,mint jól és helyesen játszani az ember szerepét, az a legnagyobb tudomány, ha valaki jól és természetesen tudja élni ezt az életet,és betegségeink közül a legvadabb,ha megvetjük létezésünket... ( Tünde Sgharlotte Takács)
A szeretet tevékenység, nem passzív érzelem, nem beleesünk, hanem helytállunk benne :)
(Tünde Scharlotte Takács)
Óvatosság és szerelem nem egymásnak termett, ahogy a szerelem nő, úgy csökken az óvatosság :)))))))))) (Tünde Scharlotte Takács)
A helyes életvitelt a szeretet ösztönzi, s a tudás irányítja :) Sem a szeretet tudás nélkül, sem a tudás szeretet nélkül nem produkálhat helyes életvezetést :)))))
(Tünde Scharlotte Takács)
Nem elég a lényeg, a körülmények is fontosak. A rossz mód, ahogyan valamit teszünk, mindent elront, még a jogosat és az igazat is. A jó viszont mindent pótol, megédesíti a valót....
(Tünde Scharlotte Takács)
A fantázia...szereti a csalóka reményeket...
soha ne engedjük meg képzeletünk határtalan szárnyalásának,hogy csodálatos ruhába bújtassa ŐT az általunk szeretett személyt.... és hogy kiszínezve elevenítse fel az egyszer már átélt fájdalmainkat TŐLE,veszteségeinket, sértéseinket,megaláztatásunkat,mert a megszépített fantázia által újra életre keltjük TŐLE - de NEKI a régóta szunnyadó bosszúságunkat, haragunkat és minden gyűlöletes szenvedésünket...
(Tünde Scharlotte Takács)
....az ember életében a leggyakrabban használt támasz a REMÉNY...minél nagyobb szükségünk van rá,annál magasabb határokat érint meg fantáziánk,melynek világában...HISZÜNK...még akkor is,ha csalfa játékot űz velünk a fantáziánk...de ez segít bennünket,hogy egy kellemes úton haladjunk...
(Tünde Scharlotte Takács)
Minden emberi szív biológiailag egyformán dobban,érzelmeink színes kavalkádjában.Nem minden embert szeretünk,nem minden embert gyűlölünk,de minden embert tiszteljünk,akár a szeretet ringó bölcsőjében,akár a gyűlölet melegágyában. (Tünde Scharlotte Takács)
Tudod mi az élet egyik legnagyobb sikere? Amikor az élet olyan embert sodor az életed útvonalán melléd,akit a sors váltózásai tettek próbára,az ész vizsgái adták neki a kitűnő jegyet érte,a vonzalom emelte fel rangúkba,az értelem sokszor értelmetlen érzelmei zárta szívünkbe,ezt az embert... (Tünde Scharlotte Takács)
Ha képes vagy megtanulni mindazt is szeretni és elfogadni önmagadban,ami nem a legszeretnivalóbb oldalad,akkor meglásd kivirágzik a lelked,és ezáltal csodálatos színpompában fogod látni a körülötted lévő embereket is (Tünde Scharlotte Takács)
Amikor nem bízunk önmagunkban,akkor nem tudunk bízni másban sem.Nem,nem tudjuk szeretni önmagunkat sem ilyenkor, és ezáltal másnak sem tudunk szerető energiákat sugározni. Saját szívünk kannibáljává válunk(Tünde Scharlotte Takács)
Nagyon sok embernek olyan a kapcsolata a másik emberrel,hogy amíg elnézel neki mindent,addig nagyon jó a kapcsolatotok,de mihelyt szó kimondóvá válsz,a rettegett ellenségeddé válik, a gyűlölet lelkiismeretlen poklában (Tünde Scharlotte Takács)
Aki tiszta szívéből jót akar Neked,az nem csak egy visszhang melletted,hisz az egy csalfa illúzió lenne,mely a mélységekig ugyan úgy taszíthat,mint ahogy repíthet a magasságokba.Nem,nem az igaz barát nem a visszhangod,ha nem a csalánod,hogy mikor szükséged van rá,akkor megcsíp,hogy érezd az élet realitását. (Tünde Scharlotte Takács)
A baráti szív könnyen porba hullik,ha a barát észre veszi a hibáinkat és hangot ad neki....hát baráti szóba csomagolom a hibáidat,hogy erényként örízhessem a szívembe a barátságodat
(Tünde Scharlotte Takács)
Az igazi tisztelet az,amikor azt kérem a sokat bántó személytől,hogy légy Te az ellenségem.... Neked is van hely a szívemben látod...(Tünde Scharlotte Takács)
Szívem szeretetéből hagyok itt Nektek...hiányotok fog élni kicsiny lelkembe...az idő létének minden pillanatában - aztán vissza térek újból - szerető,kedves,baráti lelketekhez
(Tünde Scharlotte Takács)
A legszebb dolgok láthatatlanok,de szívünk az,ami megérzi a jelenlétüket
(Tünde Scharlotte Takács)
Ne hiányolj senkit a múltadból,”a mert” miatt nincs a jelenedben,s okkal nincs benne a jövődben.... (Tünde Scharlotte Takács)
Akinek a tudás drága , vajon számol -e tudatlanságának költségeivel,a butaságának számlájával,melyet az élet nyújt be neki. (Tünde Scharlotte Takács)
Győzhetetlen lehetsz,ha nem bocsátkozol olyan küzdelmekbe,amelyekben a győzelem nem tőled függ...a sár magába szippant az ingoványos mocsárban megfolyt
(Tünde Scharlotte Takács)
Lehet hogy valaki nem szorul rá és nem is kér mások jótékonyságából,de az az igénye azonban mindig fennáll,és örökkön örökké,hogy mások NE ÁRTSANAK NEKI,s NE BÁNTSÁK...
(Tünde Scharlotte Takács)
Azoknak,akik az árnyékok útját járják,nem szabad a bátorságukat elveszteniük,csak azért,mert az erkölcsös emberek a kisebbséget alkotják e világon...hisz minden ember képes az erkölcs fénye felé haladva tökélesedni... (Tünde Scharlotte Takács)
Az EMBER csak akkor erkölcsös,ha magát az életet tartja szentnek,a növényekét és az állatokét éppúgy,mint az emberekét,és igyekszik a lehetőséghez képest segítséget nyújtani minden szenvedő életnek...ha csak a saját idő intervallumában képes erre,akkor ő is csak akkor fér bele más emberek idő intervallumába (Tünde Scharlotte Takács)
A szerelem és a barátság egyetlen tőről fakadnak,a szeretet nemes tövéről.Ez az egyetlen rokonvonásuk ami közös férfi és nő közötti viszonyában,és ez az egyetlen olyan pont is,mely ha megbomlik egyensúlyában már nem lehet barátság csak tiszta szerelem,vagy nem lehet tiszta szerelem csak barátság. És ennek soha sem a másik az oka,ha nem mindig az ÉN. (Tünde Scharlotte Takács)
Minden emberi kapcsolat temetője a hiúság torz tükre,hisz mindig csak tükröt keres a másik emberben...én szebb és okosabb,és jobb vagyok mindig,mint te... e tükörben gondolatok a gyilkosok.A gőg az ami e gyilkos gondolatok szolgálójává válik,az irónia az akarata, e tükörnek,a kíméletlen vajúdás általi gyilkos gondolatok megszületésének (Tünde Scharlotte Takács)
Ha egy tudás birtokában vagy,akkor azt soha semmilyen körülmények közt ne tagadd meg és soha senki kedvéért ne add fel.Élj a tudásoddal bátran és használd,használd fel az életedben,mert csak ez a tudás,amely tovább visz az élet rögös útjain,és a tudásod az,ami a kíváncsiságodat életre kelti,mely segít az ismeretlen dolgok megismerésében,s ez által szűnik meg a lelkedben a félelem,az életednek jövőjétől...az ismeretlentől... (Tünde Scharlotte Takács)
A jeges koktélhoz szólák én imámban:Hegyes fogakkal mard az ajkam ,ízeddel simogasd nyelvemet,nagy nyíló rózsát csókolj rajtam.
Kéjes gyönyört a vágyaknak .
Harapj,a jeges leheleteddel, harapj vagy Én haraplak. (Tünde Scharlotte Takács)
Az nem divat,amit követni kell,s nem te csinálsz
önmagadnak...az nem barát,akit követni kell,s nem hagyja,hogy mellé kerülj....az
nem szerelem,amit követni kell,s nem hagyja,hogy megtaláld...de,ha az álmaidat
feladod akkor,meghal lelked...hááát az az egy,amit KÖVESS (Tünde Scharlotte Takács)
Minden emberi szív biológiailag egyformán dobban,érzelmeink színes kavalkádjában.Nem minden embert szeretünk,nem minden embert gyűlölünk,de minden embert tiszteljünk,akár a szeretet ringó bölcsőjében,akár a gyűlölet melegágyában. (Tünde Scharlotte Takács)
Tudod mi az élet egyik legnagyobb sikere? Amikor az élet olyan embert sodor az életed útvonalán melléd,akit a sors váltózásai tettek próbára,az ész vizsgái adták neki a kitűnő jegyet érte,a vonzalom emelte fel rangúkba,az értelem sokszor értelmetlen érzelmei zárta szívünkbe,ezt az embert... (Tünde Scharlotte Takács)
Ha képes vagy megtanulni mindazt is szeretni és elfogadni önmagadban,ami nem a legszeretnivalóbb oldalad,akkor meglásd kivirágzik a lelked,és ezáltal csodálatos színpompában fogod látni a körülötted lévő embereket is (Tünde Scharlotte Takács)
Amikor nem bízunk önmagunkban,akkor nem tudunk bízni másban sem.Nem,nem tudjuk szeretni önmagunkat sem ilyenkor, és ezáltal másnak sem tudunk szerető energiákat sugározni. Saját szívünk kannibáljává válunk(Tünde Scharlotte Takács)
Nagyon sok embernek olyan a kapcsolata a másik emberrel,hogy amíg elnézel neki mindent,addig nagyon jó a kapcsolatotok,de mihelyt szó kimondóvá válsz,a rettegett ellenségeddé válik, a gyűlölet lelkiismeretlen poklában (Tünde Scharlotte Takács)
Aki tiszta szívéből jót akar Neked,az nem csak egy visszhang melletted,hisz az egy csalfa illúzió lenne,mely a mélységekig ugyan úgy taszíthat,mint ahogy repíthet a magasságokba.Nem,nem az igaz barát nem a visszhangod,ha nem a csalánod,hogy mikor szükséged van rá,akkor megcsíp,hogy érezd az élet realitását. (Tünde Scharlotte Takács)
A baráti szív könnyen porba hullik,ha a barát észre veszi a hibáinkat és hangot ad neki....hát baráti szóba csomagolom a hibáidat,hogy erényként örízhessem a szívembe a barátságodat
(Tünde Scharlotte Takács)
Az igazi tisztelet az,amikor azt kérem a sokat bántó személytől,hogy légy Te az ellenségem.... Neked is van hely a szívemben látod...(Tünde Scharlotte Takács)
Szívem szeretetéből hagyok itt Nektek...hiányotok fog élni kicsiny lelkembe...az idő létének minden pillanatában - aztán vissza térek újból - szerető,kedves,baráti lelketekhez
(Tünde Scharlotte Takács)
A legszebb dolgok láthatatlanok,de szívünk az,ami megérzi a jelenlétüket
(Tünde Scharlotte Takács)
Ne hiányolj senkit a múltadból,”a mert” miatt nincs a jelenedben,s okkal nincs benne a jövődben.... (Tünde Scharlotte Takács)
Akinek a tudás drága , vajon számol -e tudatlanságának költségeivel,a butaságának számlájával,melyet az élet nyújt be neki. (Tünde Scharlotte Takács)
A szerelem és a barátság egyetlen tőről fakadnak,a szeretet nemes tövéről.Ez az egyetlen rokonvonásuk ami közös férfi és nő közötti viszonyában,és ez az egyetlen olyan pont is,mely ha megbomlik egyensúlyában már nem lehet barátság csak tiszta szerelem,vagy nem lehet tiszta szerelem csak barátság. És ennek soha sem a másik az oka,ha nem mindig az ÉN. (Tünde Scharlotte Takács)
Minden emberi kapcsolat temetője a hiúság torz tükre,hisz mindig csak tükröt keres a másik emberben...én szebb és okosabb,és jobb vagyok mindig,mint te... e tükörben gondolatok a gyilkosok.A gőg az ami e gyilkos gondolatok szolgálójává válik,az irónia az akarata, e tükörnek,a kíméletlen vajúdás általi gyilkos gondolatok megszületésének (Tünde Scharlotte Takács)
Ha egy tudás birtokában vagy,akkor azt soha semmilyen körülmények közt ne tagadd meg és soha senki kedvéért ne add fel.Élj a tudásoddal bátran és használd,használd fel az életedben,mert csak ez a tudás,amely tovább visz az élet rögös útjain,és a tudásod az,ami a kíváncsiságodat életre kelti,mely segít az ismeretlen dolgok megismerésében,s ez által szűnik meg a lelkedben a félelem,az életednek jövőjétől...az ismeretlentől... (Tünde Scharlotte Takács)
A szerelem az embert sosem akadályozza meg abban, hogy végigjárja Személyes Történetét,saját sorskönyvében megírja a lapokat a kisze - kusza szavak rengetegében....beírja,leírja,szívét ki írja...a sors pedig a lapokat forgatván radirózz,vagy pedig épít ...... (Tünde Scharlotte Takács)
Én mindig én vagyok és én mindig is én maradok...csak a körülmények hatására a mód az,ami váltózik bennem.... (Tünde Scharlotte Takács)
Soha semmi körülmények közt nem hátrálok meg az élet szennyétől és mocskától,a pokoli lelkek ürességétől, "a csak én létezek emberektől"...nem,nem harcolok és nem sétálok ki az életükből....csak elfordítom fejem, egy virágos rétecske felé,hogy ne érezzem a bűzüket,mely lelkembe vájásuk bűze... (Tünde Scharlotte Takács)
Igen tudom,hogy történhet bármi,de mindig minden körülmények közt és minden körülmények dacára,érdemes a váram kapujából elindulni a életem labirintus útjain,mert csak így jutok el ahhoz a messzi távoli csodákhoz,amelyekért érdemes volt indulni. (Tünde Scharlotte Takács)
Ha egy ember képtelen a kölcsönös tisztelet jegyében éni,az összetartózás is elpárolog,elilan,a lelke sivárrá válik, a magány fülsíkító csendjében. (Tünde Scharlotte Takács)
Tünde Scharlotte Takács
Csak a jó emberek rendelkeznek azzal a csodálatos képességgel,hogy pusztán a másiknak,csak a személyéért legyenek egymás barátai,minden érdeket elfelejtve. (Tünde Scharlotte Takács)
Csak akkor tudunk boldogan élni,ha folyamatosan meg van az az igényünk,hogy mindig megtaláljuk azt a kincset,ami közös bennünk a másik emberrel,de soha ne törekedjünk azon dolgok meglelésére,ami elválaszt bennünket. (Tünde Scharlotte Takács)
Minden ember tetteiben ott lakozik az angyal és ezáltal lelke a mennyek színeiben pompázik, de időnként az ördög költőzik tetteibe,a pokol fényében pompázva. Minden szívben nyílhat a jóság virága, és minden szívben szúrhat a száraz kóró.Ki e lelkek életét nem érti,nem ismeri a szeretetet,az embert magát...csak ön maga világát éli...a mindig ÉN...és...ÉN...akkor is....ÉN...csak azért is ÉN...bármi áron is....ÉN... (Tünde Scharlotte Takács)
A világon rendkívüli fontos dolog az őszinteség, leges leginkább az élet dolgaiban.Hiszed,hogy át tudsz verni embereket,de nagyot tévedsz! Az életet nem lehet átejteni... (Tünde Scharlotte Takács)
Mindig csodálkozók embereken,mikor mesélnek a való dolgok helyett,és hiszik,hogy hisznek nekik...és közben észre sem veszik,hogy a mese mennyire tud szívet gyilkolni...pedig "csak mese".... (Tünde Scharlotte Takács)
Hazudni kell tízszer,vádolni kell százszor,hitegetni ezerszer,hogy fekete lelked fehér zászlóként lobóghattasd,és közben a fehér lelkek gyászindulóját dudólhasd...(Tünde Scharlotte Takács)
Minél többet büntetsz,annál értéktelenebbé válsz,lényed borítója a gyász ruhája...minél több szeretetet adsz,annál értékesebbé válsz,az angyalok hófehér fátyla szövi át lényed minden porcikáját (Tünde Scharlotte Takács)
Egyszer fent...egyszer lent...egyszer helyzetben...egyszer nem...Döntök,de az élet rögös útjain haladva,hol döcögve,hol átdöccenve,hol a pillanat örömében,ne tán gyötrelmében,ne tán a poros utat sújtó záporok sodrásában...de döntök.Szeretek és szeretnek,hogy szeretni tudjunk..és ekkor már tudom,hogy tudod,hogy tudom,hogy tudjuk...egymásban létezhetünk csak...a döntéseink pillanatában...a pillanataink döntéseiben...az elménk énjében...az én elméjében... (Tünde Scharlotte Takács)
Minden emberi szív biológiailag egyformán dobban,érzelmeink színes kavalkádjában.Nem minden embert szeretünk,nem minden embert gyűlölünk,de minden embert tiszteljünk,akár a szeretet ringó bölcsőjében,akár a gyűlölet melegágyában. (Tünde Scharlotte Takács)
Tudod mi az élet egyik legnagyobb sikere? Amikor az élet olyan embert sodor az életed útvonalán melléd,akit a sors váltózásai tettek próbára,az ész vizsgái adták neki a kitűnő jegyet érte,a vonzalom emelte fel rangúkba,az értelem sokszor értelmetlen érzelmei zárta szívünkbe,ezt az embert... (Tünde Scharlotte Takács)
Ha képes vagy megtanulni mindazt is szeretni és elfogadni önmagadban,ami nem a legszeretnivalóbb oldalad,akkor meglásd kivirágzik a lelked,és ezáltal csodálatos színpompában fogod látni a körülötted lévő embereket is (Tünde Scharlotte Takács)
Amikor nem bízunk önmagunkban,akkor nem tudunk bízni másban sem.Nem,nem tudjuk szeretni önmagunkat sem ilyenkor, és ezáltal másnak sem tudunk szerető energiákat sugározni. Saját szívünk kannibáljává válunk(Tünde Scharlotte Takács)
Nagyon sok embernek olyan a kapcsolata a másik emberrel,hogy amíg elnézel neki mindent,addig nagyon jó a kapcsolatotok,de mihelyt szó kimondóvá válsz,a rettegett ellenségeddé válik, a gyűlölet lelkiismeretlen poklában (Tünde Scharlotte Takács)
Aki tiszta szívéből jót akar Neked,az nem csak egy visszhang melletted,hisz az egy csalfa illúzió lenne,mely a mélységekig ugyan úgy taszíthat,mint ahogy repíthet a magasságokba.Nem,nem az igaz barát nem a visszhangod,ha nem a csalánod,hogy mikor szükséged van rá,akkor megcsíp,hogy érezd az élet realitását. (Tünde Scharlotte Takács)
A baráti szív könnyen porba hullik,ha a barát észre veszi a hibáinkat és hangot ad neki....hát baráti szóba csomagolom a hibáidat,hogy erényként örízhessem a szívembe a barátságodat
(Tünde Scharlotte Takács)
Az igazi tisztelet az,amikor azt kérem a sokat bántó személytől,hogy légy Te az ellenségem.... Neked is van hely a szívemben látod...(Tünde Scharlotte Takács)
Szívem szeretetéből hagyok itt Nektek...hiányotok fog élni kicsiny lelkembe...az idő létének minden pillanatában - aztán vissza térek újból - szerető,kedves,baráti lelketekhez
(Tünde Scharlotte Takács)
A legszebb dolgok láthatatlanok,de szívünk az,ami megérzi a jelenlétüket
(Tünde Scharlotte Takács)
Ne hiányolj senkit a múltadból,”a mert” miatt nincs a jelenedben,s okkal nincs benne a jövődben.... (Tünde Scharlotte Takács)
Akinek a tudás drága , vajon számol -e tudatlanságának költségeivel,a butaságának számlájával,melyet az élet nyújt be neki. (Tünde Scharlotte Takács)
Győzhetetlen lehetsz,ha nem bocsátkozol olyan küzdelmekbe,amelyekben a győzelem nem tőled függ...a sár magába szippant az ingoványos mocsárban megfolyt
(Tünde Scharlotte Takács)
Lehet hogy valaki nem szorul rá és nem is kér mások jótékonyságából,de az az igénye azonban mindig fennáll,és örökkön örökké,hogy mások NE ÁRTSANAK NEKI,s NE BÁNTSÁK...
(Tünde Scharlotte Takács)
Azoknak,akik az árnyékok útját járják,nem szabad a bátorságukat elveszteniük,csak azért,mert az erkölcsös emberek a kisebbséget alkotják e világon...hisz minden ember képes az erkölcs fénye felé haladva tökélesedni... (Tünde Scharlotte Takács)
Az EMBER csak akkor erkölcsös,ha magát az életet tartja szentnek,a növényekét és az állatokét éppúgy,mint az emberekét,és igyekszik a lehetőséghez képest segítséget nyújtani minden szenvedő életnek...ha csak a saját idő intervallumában képes erre,akkor ő is csak akkor fér bele más emberek idő intervallumába (Tünde Scharlotte Takács)
A szerelem és a barátság egyetlen tőről fakadnak,a szeretet nemes tövéről.Ez az egyetlen rokonvonásuk ami közös férfi és nő közötti viszonyában,és ez az egyetlen olyan pont is,mely ha megbomlik egyensúlyában már nem lehet barátság csak tiszta szerelem,vagy nem lehet tiszta szerelem csak barátság. És ennek soha sem a másik az oka,ha nem mindig az ÉN. (Tünde Scharlotte Takács)
Minden emberi kapcsolat temetője a hiúság torz tükre,hisz mindig csak tükröt keres a másik emberben...én szebb és okosabb,és jobb vagyok mindig,mint te... e tükörben gondolatok a gyilkosok.A gőg az ami e gyilkos gondolatok szolgálójává válik,az irónia az akarata, e tükörnek,a kíméletlen vajúdás általi gyilkos gondolatok megszületésének (Tünde Scharlotte Takács)
Ha egy tudás birtokában vagy,akkor azt soha semmilyen körülmények közt ne tagadd meg és soha senki kedvéért ne add fel.Élj a tudásoddal bátran és használd,használd fel az életedben,mert csak ez a tudás,amely tovább visz az élet rögös útjain,és a tudásod az,ami a kíváncsiságodat életre kelti,mely segít az ismeretlen dolgok megismerésében,s ez által szűnik meg a lelkedben a félelem,az életednek jövőjétől...az ismeretlentől... (Tünde Scharlotte Takács)
A jeges koktélhoz szólák én imámban:Hegyes fogakkal mard az ajkam ,ízeddel simogasd nyelvemet,nagy nyíló rózsát csókolj rajtam.
Kéjes gyönyört a vágyaknak .
Harapj,a jeges leheleteddel, harapj vagy Én haraplak. (Tünde Scharlotte Takács)
Az nem divat,amit követni kell,s nem te csinálsz
önmagadnak...az nem barát,akit követni kell,s nem hagyja,hogy mellé kerülj....az
nem szerelem,amit követni kell,s nem hagyja,hogy megtaláld...de,ha az álmaidat
feladod akkor,meghal lelked...hááát az az egy,amit KÖVESS (Tünde Scharlotte Takács)
Tudod mi az élet egyik legnagyobb sikere? Amikor az élet olyan embert sodor az életed útvonalán melléd,akit a sors váltózásai tettek próbára,az ész vizsgái adták neki a kitűnő jegyet érte,a vonzalom emelte fel rangúkba,az értelem sokszor értelmetlen érzelmei zárta szívünkbe,ezt az embert... (Tünde Scharlotte Takács)
Ha képes vagy megtanulni mindazt is szeretni és elfogadni önmagadban,ami nem a legszeretnivalóbb oldalad,akkor meglásd kivirágzik a lelked,és ezáltal csodálatos színpompában fogod látni a körülötted lévő embereket is (Tünde Scharlotte Takács)
Amikor nem bízunk önmagunkban,akkor nem tudunk bízni másban sem.Nem,nem tudjuk szeretni önmagunkat sem ilyenkor, és ezáltal másnak sem tudunk szerető energiákat sugározni. Saját szívünk kannibáljává válunk(Tünde Scharlotte Takács)
Nagyon sok embernek olyan a kapcsolata a másik emberrel,hogy amíg elnézel neki mindent,addig nagyon jó a kapcsolatotok,de mihelyt szó kimondóvá válsz,a rettegett ellenségeddé válik, a gyűlölet lelkiismeretlen poklában (Tünde Scharlotte Takács)
Aki tiszta szívéből jót akar Neked,az nem csak egy visszhang melletted,hisz az egy csalfa illúzió lenne,mely a mélységekig ugyan úgy taszíthat,mint ahogy repíthet a magasságokba.Nem,nem az igaz barát nem a visszhangod,ha nem a csalánod,hogy mikor szükséged van rá,akkor megcsíp,hogy érezd az élet realitását. (Tünde Scharlotte Takács)
A baráti szív könnyen porba hullik,ha a barát észre veszi a hibáinkat és hangot ad neki....hát baráti szóba csomagolom a hibáidat,hogy erényként örízhessem a szívembe a barátságodat
(Tünde Scharlotte Takács)
Az igazi tisztelet az,amikor azt kérem a sokat bántó személytől,hogy légy Te az ellenségem.... Neked is van hely a szívemben látod...(Tünde Scharlotte Takács)
Szívem szeretetéből hagyok itt Nektek...hiányotok fog élni kicsiny lelkembe...az idő létének minden pillanatában - aztán vissza térek újból - szerető,kedves,baráti lelketekhez
(Tünde Scharlotte Takács)
A legszebb dolgok láthatatlanok,de szívünk az,ami megérzi a jelenlétüket
(Tünde Scharlotte Takács)
Ne hiányolj senkit a múltadból,”a mert” miatt nincs a jelenedben,s okkal nincs benne a jövődben.... (Tünde Scharlotte Takács)
Akinek a tudás drága , vajon számol -e tudatlanságának költségeivel,a butaságának számlájával,melyet az élet nyújt be neki. (Tünde Scharlotte Takács)
Győzhetetlen lehetsz,ha nem bocsátkozol olyan küzdelmekbe,amelyekben a győzelem nem tőled függ...a sár magába szippant az ingoványos mocsárban megfolyt
(Tünde Scharlotte Takács)
Lehet hogy valaki nem szorul rá és nem is kér mások jótékonyságából,de az az igénye azonban mindig fennáll,és örökkön örökké,hogy mások NE ÁRTSANAK NEKI,s NE BÁNTSÁK...
(Tünde Scharlotte Takács)
Azoknak,akik az árnyékok útját járják,nem szabad a bátorságukat elveszteniük,csak azért,mert az erkölcsös emberek a kisebbséget alkotják e világon...hisz minden ember képes az erkölcs fénye felé haladva tökélesedni... (Tünde Scharlotte Takács)
Az EMBER csak akkor erkölcsös,ha magát az életet tartja szentnek,a növényekét és az állatokét éppúgy,mint az emberekét,és igyekszik a lehetőséghez képest segítséget nyújtani minden szenvedő életnek...ha csak a saját idő intervallumában képes erre,akkor ő is csak akkor fér bele más emberek idő intervallumába (Tünde Scharlotte Takács)
Minden emberi kapcsolat temetője a hiúság torz tükre,hisz mindig csak tükröt keres a másik emberben...én szebb és okosabb,és jobb vagyok mindig,mint te... e tükörben gondolatok a gyilkosok.A gőg az ami e gyilkos gondolatok szolgálójává válik,az irónia az akarata, e tükörnek,a kíméletlen vajúdás általi gyilkos gondolatok megszületésének (Tünde Scharlotte Takács)
Ha egy tudás birtokában vagy,akkor azt soha semmilyen körülmények közt ne tagadd meg és soha senki kedvéért ne add fel.Élj a tudásoddal bátran és használd,használd fel az életedben,mert csak ez a tudás,amely tovább visz az élet rögös útjain,és a tudásod az,ami a kíváncsiságodat életre kelti,mely segít az ismeretlen dolgok megismerésében,s ez által szűnik meg a lelkedben a félelem,az életednek jövőjétől...az ismeretlentől... (Tünde Scharlotte Takács)
A szerelem az embert sosem akadályozza meg abban, hogy végigjárja Személyes Történetét,saját sorskönyvében megírja a lapokat a kisze - kusza szavak rengetegében....beírja,leírja,szívét ki írja...a sors pedig a lapokat forgatván radirózz,vagy pedig épít ...... (Tünde Scharlotte Takács)
Én mindig én vagyok és én mindig is én maradok...csak a körülmények hatására a mód az,ami váltózik bennem.... (Tünde Scharlotte Takács)
Soha semmi körülmények közt nem hátrálok meg az élet szennyétől és mocskától,a pokoli lelkek ürességétől, "a csak én létezek emberektől"...nem,nem harcolok és nem sétálok ki az életükből....csak elfordítom fejem, egy virágos rétecske felé,hogy ne érezzem a bűzüket,mely lelkembe vájásuk bűze... (Tünde Scharlotte Takács)
Igen tudom,hogy történhet bármi,de mindig minden körülmények közt és minden körülmények dacára,érdemes a váram kapujából elindulni a életem labirintus útjain,mert csak így jutok el ahhoz a messzi távoli csodákhoz,amelyekért érdemes volt indulni. (Tünde Scharlotte Takács)
Ha egy ember képtelen a kölcsönös tisztelet jegyében éni,az összetartózás is elpárolog,elilan,a lelke sivárrá válik, a magány fülsíkító csendjében. (Tünde Scharlotte Takács)
Tünde Scharlotte Takács
Csak a jó emberek rendelkeznek azzal a csodálatos képességgel,hogy pusztán a másiknak,csak a személyéért legyenek egymás barátai,minden érdeket elfelejtve. (Tünde Scharlotte Takács)
Csak akkor tudunk boldogan élni,ha folyamatosan meg van az az igényünk,hogy mindig megtaláljuk azt a kincset,ami közös bennünk a másik emberrel,de soha ne törekedjünk azon dolgok meglelésére,ami elválaszt bennünket. (Tünde Scharlotte Takács)
Minden ember tetteiben ott lakozik az angyal és ezáltal lelke a mennyek színeiben pompázik, de időnként az ördög költőzik tetteibe,a pokol fényében pompázva. Minden szívben nyílhat a jóság virága, és minden szívben szúrhat a száraz kóró.Ki e lelkek életét nem érti,nem ismeri a szeretetet,az embert magát...csak ön maga világát éli...a mindig ÉN...és...ÉN...akkor is....ÉN...csak azért is ÉN...bármi áron is....ÉN... (Tünde Scharlotte Takács)
A világon rendkívüli fontos dolog az őszinteség, leges leginkább az élet dolgaiban.Hiszed,hogy át tudsz verni embereket,de nagyot tévedsz! Az életet nem lehet átejteni... (Tünde Scharlotte Takács)
Mindig csodálkozók embereken,mikor mesélnek a való dolgok helyett,és hiszik,hogy hisznek nekik...és közben észre sem veszik,hogy a mese mennyire tud szívet gyilkolni...pedig "csak mese".... (Tünde Scharlotte Takács)
Hazudni kell tízszer,vádolni kell százszor,hitegetni ezerszer,hogy fekete lelked fehér zászlóként lobóghattasd,és közben a fehér lelkek gyászindulóját dudólhasd...(Tünde Scharlotte Takács)
Minél többet büntetsz,annál értéktelenebbé válsz,lényed borítója a gyász ruhája...minél több szeretetet adsz,annál értékesebbé válsz,az angyalok hófehér fátyla szövi át lényed minden porcikáját (Tünde Scharlotte Takács)
Egyszer fent...egyszer lent...egyszer helyzetben...egyszer nem...Döntök,de az élet rögös útjain haladva,hol döcögve,hol átdöccenve,hol a pillanat örömében,ne tán gyötrelmében,ne tán a poros utat sújtó záporok sodrásában...de döntök.Szeretek és szeretnek,hogy szeretni tudjunk..és ekkor már tudom,hogy tudod,hogy tudom,hogy tudjuk...egymásban létezhetünk csak...a döntéseink pillanatában...a pillanataink döntéseiben...az elménk énjében...az én elméjében... (Tünde Scharlotte Takács)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése